Egyik délután idős néni lépett be a rendelőbe. Óvatosan szedte a lépcsőfokokat, megfontolta minden egyes mozdulatát. Kedves arcának minden szegletét ráncok borították, a dédunokái sem lehettek már csecsemőkorúak.

Mikor betessékeltem az ajtón, csendesen beszámolt matuzsálemkorú macskájáról, akinek gyógytápot szeretett volna vásárolni. Beszédbe elegyedtünk, és a néni elmesélte, hogy volt ám neki egy másik cicája is, aki sajnos pár hete elpusztult „nephritisben”.

-         Maradt utána néhány gyógyszer, szeretném megkérdezni a doktornőt, hogy adhatom-e a másik cicámnak is?

-         És milyen gyógyszerről van szó?

A néni képletesen megvakarta a feje búbját.

-         Hát olyan halványsárga, ovális, és olyan színes dobozban van… - hirtelen elhallgatott, majd egészen más hangon így folytatta: - Hát nem igaz, olyan vagyok, mint a szenilis vénasszonyok, hogy „doktor úr, írja már fel nekem azt a rózsaszín bogyót, tudja, amiből kétszer kell naponta egyet bevenni!” – És elmesélte, hogy a napokban jött ki a kórházból, ahol olyan idős asszonyokkal volt egy szobában, akik állandóan a „kis rózsaszín, fehér, vagy hupilila bogyolínójukat” követelték. – Ezek létezni sem tudtak a gyógyszereik nélkül! Persze a nevét egyiknek sem tudták. – Emelkedett hangulatban elbeszélgettünk.

Az aznapi rendelés igen kedélyes hangulatban telt.

Kínos tévedés

Abban az időben, amikor az eset történt, gyakran vállaltam felvételi felkészítést biológiából. Egy újabb delikvenst ajánlottak figyelmembe, azt mondták, hamarosan jelentkeznek telefonon.

Azon a bizonyos napon, amikor az eset történt, tudtam, hogy fel fog hívni valaki tanácsért, akinek a kutyája rettenetesen vakarózik, és már csupaszra rágta magát hátul. Délután megszólalt a telefonom. Egy hölgy volt, bemutatkozott, és elmesélte, hogy kitől kapta meg a telefonszámomat.

-         Á, jó napot kívánok! – mondtam fontoskodva, meg sem várva, hogy a hölgy belekezdjen a mondandójába. – Szóval az a baj, hogy rágja magát, igaz?

-         Tessék…?

-         Úgy hallottam, hogy kirágta magát, és a farka tövét vakarja!

Nagy csönd a telefon túlvégén.

-         Halló, rosszul tudom a dolgokat?

-         Elnézést kérek, én X.Y. anyukája vagyok, és csak azt szerettem volna megkérdezni, hogy vállalná-e a fiam felkészítését biológiából…