Aki egy kicsit is belekóstol a praxisba, rájön, hogy az állatorvos élete nem csupán abból áll, hogy megvizsgálja, ellátja, lekezeli vagy beoltja, majd hazaengedi páciensét. Állat és gazdája szoros egységet alkot, vagyis az egyikből mindig következik a másik. Úgy is mondhatnánk, hogy az egyik mindig maga után vonja a másikat (persze hogy éppen ki kicsodát, az attól is függ, hogy éppen betérőben vagy távozóban vannak-e a rendelőből). Ez a szoros szimbiózis aztán számos mulatságos, meghökkentő vagy megható történet forrása, amelyekről vég nélkül tudnánk mesélni. Például...

... az asszonyról, aki azért feledkezett meg a kötelező oltás beadatásáról, mert "a szekrénybe, amiben az oltási könyvet tartotta, beletört a kulcs, és csak hónapokkal később jött ki"...

... a kislányról, aki nem emlékezett pontosan, hogy a cicájánál homokvesét vagy vesehomokot állapítottak-e  meg korábban...

... a férfiról, akinek kullancsot kellett volna eltávolítani a herezacskójáról...

Így hát úgy döntöttünk, érdemes ezeket egy csokorba gyűjteni és közreadni.

A hosszú, fárasztó nap után a kolléga alig várta, hogy a rendelési idő leteljen végre. Télen az embernek amúgy is olyan érzete van, mintha már öt órakor véget érne a nap. Ráadásul 8 óra után még hátra volt egy kiszállás K. néni macskájához, aki valahogy sohasem szívelte őt. És K. néninek sem szokása rövidre fogni a mondókáját.

Hét és nyolc között nem jött senki. Persze ilyenkor normális ember ül a meleg szobában a családjával. Hősünk ezalatt igyekezett bepótolni az elmaradt adminisztrációt, elrakta az elöl maradt eszközöket és gyógyszereket, összepakolta kiszállótáskáját, majd nyolc órakor a „na kész” boldog tudatában nekilátott szedelődzködni.

És akkor még egyszer, utoljára megnyikordult az ajtó.

Az „utolsó pillanatban érkező páciens”-sel kapcsolatos érzést mindenki ismeri. Ilyenkor a legritkább esetben van szó oltás beadatásáról, vagy féreghajtó tabletta vásárlásáról. Az „utolsó pillanatban érkező páciens” általában bonyolultabb eset. És ez maga után vonja a nyitvatartási idő kényszerű meghosszabbodását. Ha az ember rutinos, a bosszúságot ilyenkor elfojtja magában, nyel egyet, majd sorsába beletörődve visszabújik a köpenyébe és betessékeli az illetőt.

Hősünk viszont őszinte ember volt. Azt, hogy a „fene egye meg, mér’ pont most” ugyan nem mondta ki, de ennek jellegzetes arckifejezését akaratlanul is magára öltötte, mikor kilépett a váróba. Egy kisgyerek állt előtte, kezében egy befőttesüveggel és egy bágyadt hörcsöggel. Megszeppenve nézett fel a jóságosnak hitt doktor bácsira, de mikor annak arcát meglátta, ijedtében kiejtette a kezéből az üveget mindenestül – a szilánkok, uborka- és forgácsdarabkák beterítették a padlót, a kis jószág meg iszkiri! elszaladt. 

 (Fél kilencre meg is lett, úgyhogy a történet az ő szempontjából végül is happy enddel zárult).

A szóban forgó kolléga még fiatal volt, kezdő, de roppant lelkes. Betért hozzá egy fiatalember azzal a panasszal, hogy a kutyája véreset pisil.

-         Mióta véres a vizelete? – kérdezte a kolléga.

-         Egy napja. Vagy legalábbis én egy napja vettem észre – válaszolta aggódva a tulajdonos.

-         Hogy vette észre?

-         A konyhakövön láttam a csöppeket.

-         Máskor is előfordult már, hogy bepisilt?

-         Nem, már régóta szobatiszta! Ezért gondolom, hogy valami baj van!

-         Pontosan milyen színű csöppeket látott? Nem inkább barnásak voltak, mint a kávé?

-         Nem, pirosak, olyan, mintha tiszta vér lenne!

-         A lázát mérték a kutyának?

-         Igen, a feleségem bedugta neki a hőmérőt. Harmincnyolc-kettő volt. Az láz, doktor úr?

-         Nem, a harmincnyolc-kettő náluk teljesen normális. És milyen a kedve?

-         Nekem? Hát kicsit aggódom…

-         A kutyájának.

-         Ja, jókedvű ahhoz képest.

-         Étvágya van?

-         Igen, eszik.

-         Nem iszik többet a megszokottnál?

-         Nem.

Ezután a kolléga alaposan megvizsgálta a kutyát, és annak rendje és módja szerint nem talált rajta semmi különöset. Vizeletcsík nem volt a rendelőben, így "az állat mellett elvégezhető egyszerű kiegészítő vizsgálat" se jöhetett szóba.

Sebaj, ő szorgosan ellátta masszív cystitis gyanújával, majd hazaküldte. A rend kedvéért másnap délutánra visszarendelte.

Másnap a tulajdonos meg is érkezett, ragyogó ábrázattal, hihetetlenül feldobott állapotban.