Az �let hat�rai

Mindig nagy esem�ny, ha �llat ker�l a csal�dhoz. Ezt sokszor – �s mondhatni, norm�lis esetben – hossz� m�rlegel�s el�zi meg, hiszen a felel�ss�g nagy: �let�nk �s szok�saink �tszervez�s�t, nagyfok� alkalmazkod�-k�pess�get ig�nyel a j�vev�ny befogad�sa. A k�ly�k kuty�t vagy cic�t senki sem k�rdezi meg, hogy � hova akar ker�lni, �gy nek�nk mindent meg kell tenn�nk az�rt, hogy bebizony�tsuk: n�lunk j� helye lesz, mi megtesz�nk �rte mindent.

Sajnos nem minden leend� gazdi gondolkozik �gy.

Egy koll�ga mes�lte, hogy az �gyelet�be behoztak egyszer egy p�r hetes k�ly�kkuty�t. A kiskutya nagyon elesett volt, er�sen ment a hasa �s h�nyt, kisz�rad�s k�zeli �llapotban ker�lt a rendel�be. Gazd�i nem t�ntek k�l�n�sebben megrend�ltnek, �s amikor az orvos megk�s�relte taglalni a betegs�g s�lyoss�g�t, az alkalmazand� kezel�st �s a kil�t�sokat, folyton csak azt firtatt�k, mindez mennyibe ker�l. A k�rd�s sajnos t�nyleg nem mindegy, viszont a f�rfin �s a n�n annyi arany volt, hogy egy �kszerbolt tulajdonosa s�rva fakadt volna a l�tv�nyt�l. A vizsg�lat �s a beavatkoz�s ut�n az orvos a k�rh�zi kezel�s mellett d�nt�tt (az el�leget a f�rfi a zseb�b�l hanyagul el�vett bank�k�teg k�z�l h�zta ki, majd flegm�n az asztalra dobta). Ahogy t�voztak, a ny�l� ajt� mellett l�that�v� v�lt, hogy egy helyes kis uszk�r �cs�r�g gazd�ja �l�ben. Az asszony szemrev�telezte, majd odasz�lt az ur�nak: - Te, ha megd�glik, ilyet vesz�nk!

A k�ly�k �llat is hamar az ember sz�v�be lopja mag�t, de ha m�r �vek �ta a gazd�j�val �l, netal�nt�n mellette �regszik meg, azt gondolhatn�nk, gazd�ja a legv�gs�kig k�zd az�rt, hogy ez min�l tov�bb �gy maradhasson. Ha az elszakad�s m�gis bek�vetkezik, az rendk�v�l megviseli az embert. Hiszen h�s�ges t�rs, bar�t, „csal�dtag” t�vozott. Az emberi k�ny�rtelens�g �s k�z�ny azonban n�ha m�g ilyenkor is megmutatkozik. Ezt szimboliz�lja az al�bbi, szint�n megt�rt�nt eset: Valaki betelefon�lt a rendel�be, tizenn�gy �ves kuty�j�t akarta elaltattatni. Az �llat t�nyleg nagyon beteg volt, az eutan�zia megv�lt�s volt sz�m�ra. Azonban a besz�lget�s v�g�n a gazd�ja ezt k�rte: - Doktor �r, ha lehet, d�lut�n j�jj�n, mivel f�l egykor eb�delni szoktunk!  

Az elm�l�s sajnos az �let velej�r�ja, utol�r embert, �llatot egyar�nt. Az �llatorvos kez�ben van a lehet�s�g, hogy eutan�zi�t gyakoroljon. �ri�si d�nt�s azonban kimondani, hogy �letre vagy hal�lra �t�lj�k-e az �llatot. Hi�ba mondja ki a gazda, a v�grehajt�k mi vagyunk, mi l�tjuk az utols� l�legzetv�telt, mi halljuk az utols� sz�vhangokat. Nem k�nny� ezt nap, mint nap elviselni, m�g nehezebb azonban olyan emberekkel szembe ker�lni, akiknek az �let „�llatban megnyilv�nul� form�ja” mit se sz�m�t.

Nagyon sok indokkal pr�b�lt�k m�r r�venni az �llatorvosokat e saj�ts�gos h�h�r szerep gyakorl�s�ra: megunt, k�lt�z�s miatt teherr� v�lt, lak�sfel�j�t�s miatt nem k�v�natos, „t�ls�gosan piszkos �s sz�r�s”, „nem �rek r�”, „nekem betegen nem kell” �llatok eset�ben. Hi�ba van teh�t kez�nkben a hatalom, nem biztos, hogy �ln�nk is kell vele. Nem �rt ilyenkor a m�sik f�l lelkiismeret�t �lesztgetni, b�r sajnos ez a legt�bbsz�r nem j�r sikerrel.

Sok esetben az emberi felel�tlens�g miatt ker�l az �llatorvos d�nt�sk�nyszerbe. Ismert probl�ma a cic�k t�lszaporod�sa �s az ezt �vez� nemt�r�d�ms�g. Tov�bb rontja a helyzetet a „ne ivartalan�tsuk, jobb neki, ha mindene megvan” �s a „had’ sz�lj�n legal�bb egyszer” hozz��ll�s. A „k�vetkezm�ny” eltakar�t�sa meg legyen az �llatorvos dolga! Tal�lkoztam olyan n�vel is, aki a p�r hetes kiscic�k elaltat�s�ra akart r�venni, �s am�g f�z�tt a telefonban, azt ecsetelgette, hogy kis hal�lra�t�ltjei milyen �desen j�tszadoznak a b�doghord�k tetej�n!

M�sik eset, amikor annyira elhanyagolj�k a szerencs�tlen �llatot, hogy csak akkor veszik �szre, hogy valami nem stimmel, amikor m�r nagy a baj. „Valami seb van az oldal�n” – ilyen t�netekkel h�vtak ki egyszer egy kolleg�t. A kuty�nak el�rehaladott, �tt�tes, kifek�lyesedett eml�daganata volt. Mi�rt v�rtak eddig? Val�sz�n�leg annyi volt a kutyatart�s ebben az esetben, hogy kitoltak valami marad�kot a kertben �l� �llat el�, �s j� napot k�v�nok.

Sz�vszor�t� az az eset is, amikor a beteg kutya gy�gyul�sa gazd�ja kitart�s�n �s odaad�s�n m�lna. Nem minden esetben elegend� az �llatorvos „n�h�ny sz�nes injekci�ja”, az id�s, l�badoz�, gyenge �llat nagy odafigyel�st, t�r�d�st �s t�relmet ig�nyel. �s – tegy�k hozz� – �rdemel is. Hiszen �vekig ott volt gazd�ja mellett, neki kiszolg�ltatva, h�s�gesen �s �rdek n�lk�l szeretve �t, h�t nem az lenne a term�szetes, hogy a baj�ban mi szolg�ljuk �t? Van teh�t, aki nem v�llalja ezt a t�bblet energi�t, �s ink�bb a „kegyes hal�lt” v�lasztja. Pedig egy �l�l�ny nem r�di�, ami ha v�gk�pp t�nkremenni l�tszik, kidobjuk, �s vesz�nk helyette m�sikat.

Sok esetben teh�t mi, emberek szabjuk meg az �let hat�rait:

-         Vagyis, hogy egy kiscica addig �l-e, am�g �pp kezdi megszokni a kinti vil�got, vagy szerencs�sen feln�;

-         hogy a kisk�ly�kk�nt b�jos �s pihe-puha kiskutya nagy, sz�r�s, ny�las ebk�nt is sz�m�that-e gazd�ja szeretet�re;

-         hogy a meg�regedett, folyton bepisil�, a l�pcs�n lassan j�v�, b�z�s lehelet� n�gyl�b� megkapja-e a neki j�r� t�r�d�st �s megbecs�l�st.

Akiben teh�t csak egy kicsit is benne �l az �let szeretete �s tisztelete, m�rlegel, miel�tt a visszaford�thatatlan d�nt�st meghozza.